A sakk és a senet közötti kapcsolatot a mai napig kísérletezik megfejteni. A senet, az egyiptomi korabeli játék, nemcsak a halál utáni élet szimbólumául szolgált, hanem a rend, a bíróság és a saját diszciplinája fogalmának szereplője is volt. A sakk későbbi megjelenése a kulturális folyamatok egyik szálán keresztül, a shatranj átmenete az iszlám Egyiptomban történt, ahol a sakktábla egyre inkább a moralitás, stratégia és emberi korlátok metaforájává vált. A tanulmány figyelmeztet, hogy bár a kapcsolatok érdekesek, a közvetlen folytatásról nem lehet biztosan állítani, mivel a bizonyítékok bizonytalanok. A kép a Nefertari királyné sírja falain lévő festménye, amelyben a senet játékosok a másik világ felé tartanak. A tanulmány nem keres különös értelmet, hanem azonosítja a játékok közös szimbolikáját, miközben elkerüli a túlzott interpretációkat. A sakk történelme tehát nemcsak a játékra vonatkozik, hanem a kultúrák összefonódásának egyik példájára is utal.